Megfogja a szolgáló a kiskakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Akkor a kiskakas megint csak elkezdi:
– Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát! A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár. – Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kiskakast! Vigyétek hamar a kincseskamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját. Bevitték a kiskakast a kincseskamarába, ott megint elkezdi a maga nótáját:
– Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt!. Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja – Wikipédia
Gyémánt lászló 2021 július ajánlatok | ÁrGép ár-összehasonlítás
Mesekönyv - A kiskakas gyémánt félkrajcárja - Arany László
- Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja
- Honnen tudom hogy kinyílt a méhszáj part
- Gyémánt lászló 2021 július ajánlatok | ÁrGép ár-összehasonlítás
- Arany lászló a kiskakas gyémánt félkrajcárja eveg
Arany János: A kiskakas gyémánt félkrajcárja
A kiskakas gyémánt félkrajcárja
A kiskakas gyémánt félkrajcárja 1951-es magyar animációs rövidfilm A szegény asszony és a kiskakasa Rendező
Macskássy Gyula
Fekete Edit
Alapmű népmese Műfaj
mese Forgatókönyvíró
Hárs László
Tóth Eszter
Hang
Vay Ilus
Rajz János
Siménfalvy Sándor
Zene
Ránki György Operatőr
Kozelka Kálmán Gyártás Gyártó
Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár Ország Magyarország Nyelv
magyar Játékidő
15 perc Költségvetés
650000 Ft Képarány
1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó
MOKÉP Bemutató 1951. Eredeti adó
MTV-1 / M1, Duna TV, TV2 Korhatár További információk
weboldal
IMDb
A kiskakas gyémánt félkrajcárja 1951 -ben bemutatott első magyar mese- rajzfilm. A színes magyar animációhoz rendezői, Fekete Edit és Macskássy Gyula, egy magyar népmesét választottak alapul. [1] Ez a film műfajtörténeti szempontból is meghatározó volt, mivel az alkotók ekkor ismerték fel a rajzfilm egyik speciális lehetőségét, a lehetetlen ábrázolását. Innen számítjuk a magyar filmanimáció első szakaszát, ekkortól beszélünk az alkotók első nemzedékéről és stabilizálódó filmgyártásról.