- Radnóti miklós nem tudhatom vers elemzés
- Radnóti Miklós: Nem tudhatom-elemzés - Cikkcakk
- Vég Csaba: Radnóti Miklós: Nem tudhatom... (elemzés)
A vörös szín a vér szimbóluma lehet, Radnóti tudja, mi fog várni erre a számára fontos vidékre. A mű végén van egy fordulópont, ahol a költő leírja, hogy tisztában van az ország bűneivel: "Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép". Tudja, hogy mi se vagyunk különbek a többi népnél, mi is ugyanúgy célpontnak néztük más országok tájait, de ezek múltbéli történések, amikből tanulni kell, hogy ne forduljanak elő többet. Egyértelműen elítéli a háborút, mivel a legnagyobb csapásokat az ártatlanok szenvedik el: dolgozók, költők, csecsemők, akik mind bűntelenek, mégis értelmetlenül kell meghalniuk. Ezért példaként őket hozza fel, akiket meg kell védeni, de ők az egész nemzetet szimbolizálják. A csecsemők értelmében látja a jövőt, ők jelentik a reményt: "világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva". A világos-sötét ellentéte szintén a béke és az értelemmel teli gondolkodás és az értelmetlen háború harcát tükrözi. Csak akkor lehet menekvés, amikor jelt ír hazánkra újból a béke ujja, amikor a fojtott szóra friss szó lesz a felelet.
Radnóti miklós nem tudhatom vers elemzés
Radnóti Miklós: Nem tudhatom…
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép?
Radnóti Miklós: Nem tudhatom-elemzés - Cikkcakk
- Radnóti miklós nem tudhatom elemzése
- Néz! A Bosszú Csapdájában TV Sorozat Online Ingyen | VideA : TV
- Oscar de la renta ruhák
- Gyűrűk ura film magyarul
- Tv2 műsor korhatáros szerelem 2 évadés
- 195 65 r15 kleber téli gumi 3
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. A vers eleje így kezdődik: "Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent". Azonban mindjárt két szempontot is olvasunk, először "nekem szülőhazám", "messzeringó gyerekkorom világa", majd pedig: "Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj". Elsősorban ez a két szempont váltakozik: a "lentről", pontosabban: belülről, azaz résztvevőként való látásmód, és annak ellentéte, a fentről való dehumanizált látásmód, mely pusztítandó célpontokat lát. Az (ember-)idegen felső, gépies látásmódra váltás előtt a "nyári alkonyon / a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom" keserű képe jelenik, annak az előérzete, ahogy az éppen még "lángoktól ölelt kis ország" földjét - ahogy azt a házfalat is - elöntik, felperzselik a lángok, és vér fogja áztatni, megfesteni: maga a "csorgó, vöröslő fájdalom".
Vég Csaba: Radnóti Miklós: Nem tudhatom... (elemzés)
Majd a következő sorokban meg is mondja, miért érzi magát "itthon". Tudja, mi hol van, ismeri az embereket, a tájat, mindent közelinek érez, a sajátjának. Azonban aki a gépről szemléli a vidéket, annak csak " térkép e táj ". Ez számomra úgy hangzik, mintha egy turista lenne, aki egy idegen országba érkezett, idegen emberekhez, idegen tájra, és aki csak térképpel tud tájékozódni. És mivel minden idegen számára, hiába van nála térkép, attól még nem tudhatja, hol lakott Vörösmarty Mihály, míg mi, akik ismerjük a hazánkat, a kultúránkat, irodalmunkat, nagy valószínűséggel meg tudjuk mondani. Aztán persze kiderül, hogy nem egy barátságos, ismeretlen szemlélővel van dolgunk, hanem egy vadászpilóta kémleli a terepet, méri be a célpontokat: "gyárat, vad laktanyát". S itt tűnik ki a fent-lent ellentéte, ahogyan Radnóti felsorolja, hogyan néz ki ugyanaz a táj fentről, a pilóta szemszögéből, és hogyan látja ő lentről, ártatlan lakosként. "S mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen".