- Online
- Kövessük a táplálék útját - Blikk
Ha valaki éppen most van túl egy böjtön, akkor jól teszi, ha csupán lassan bővíti a fogyasztható táplálékok körét. Egyrészt a "megvonás" után jobban tudjuk élvezni az ízeket és az evés örömét, másrészt nem árt, ha ilyenkor tudatosabban válogatjuk meg azt, hogy mit mikor és mivel fogyasszunk el. A tápanyagok lebomlásáról dr. Bende János gasztroenterológussal beszélgettünk. A táplálékunk három fő összetevőből áll. A fehérjék a test építőkövei. A szénhidrátok a szervezetben végbemenő folyamatok üzemanyagai. A zsírok mindkét célt szolgálják, építésre és energiaközvetítésre is alkalmasak. A normális működéshez a szervezetnek vitaminokra és ásványi anyagokra is szüksége van. Ezeket – kevés kivételtől eltekintve – nem tudja előállítani, tehát a vitaminokat a tápláléknak kell tartalmaznia, amely egyébként emészthetetlen összetevőket is magában foglal. Ám ezek sem feleslegesek: például a rostokban dús táplálkozás nagyban hozzájárul a bélrendszer egészségének megőrzéséhez, legyen szó akár a székrekedés, akár a vastagbéldaganat megelőzéséről.
Online
Okostankönyv
Ezt az alacsony, vagyis savas vegyhatást a sósav biztosítja. A gyomrot a sósav károsító hatásától a gyomornyálkahártya által termelt nyák védelmezi. Némely anyagok áttörhetik ezt a védő réteget, és gyomorirritációt okozhatnak, így az alkohol, ecet és számos gyógyszer (aspirin, nem steroid gyulladásgátlók). Amikor a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor reflex-szerűen elernyed, melyet perisztaltikus mozgások követnek. A gyomorban a táplálék összekeveredik és kis adagokban jut tovább a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe. A gyomor összehúzódásai a kiürülése után is folytatódnak, és az éhség kialakulásával fokozatosan erősödnek. A gyomor működése idegi és hormonális szabályozás alatt áll. A szájba került táplálék reflex-szerűen gyomornedv termelést vált ki. A gyomorba került táplálék is fokozza a gyomornedv elválasztását. Az alacsony vércukorszint fokozza a savelválasztást, az inzulin is stimuláló hatású. Hasonló hatása van az alkoholnak és a koffeinnek is. Szinpatikus és paraszinpatikus rostokat egyaránt kap a gyomor, a többi gastrointestinális szervhez hasonlóan.
A jóllakottság érzését gyakorlatilag az agy "mondja" meg. A táplálék szervezetbe kerülése számos hormon működését szabályozza. A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek sejtjei például elkezdik az inzulin hormon kiválasztását, ha a vérben a táplálkozás hatására a vércukorszint megemelkedik. Vékonybélrendszer A gyomorból a vékonybélbe kerül a tápanyag. A vékonybélbe került savanyú kémhatású gyomortartalmon többféle emésztőnedv "dolgozik". Ezek közé tartozik a hasnyálmirigy nedve, az epe és bélnedv. A vékonybélrendszerben történik az emésztés egyik kulcsfontosságú szakasza, amikor a fehérjék, szénhidrátok, és a zsírok felszívható elemeikre esnek szét különféle enzimek és bonyolult folyamatok hatására. Hasnyálmirigy nedv: fehérjebontó enzim a tripszin, zsírbontó a lipáz, az amiláz pedig a szénhidrátokat bontja. Ezeken kívül még számos enzim felel a bontó folyamatokért. Epe: Az epe a máj váladéka, amely a keserű ízű, zöldessárga lúgos kémhatású váladékot naponta termeli. Ennek egyik összetevője az epesavak, amelyek olyan koleszterinmolekulák, melyeket a májsejtek termelnek koleszterinből.
Kövessük a táplálék útját - Blikk
Az emésztőrendszer felépítése és működése öv felett Létrehozva: 2005. január 1. Módosítva: 2011. július 1. 16:44 A szervezetünkbe bevitt táplálék az emésztőrendszeren halad végig, melynek legfontosabb részei a hasüregben foglalnak helyet. A bélcsatornát egy kettős savós hártya, a hashártya rögzíti a hasfalhoz. A gyomor-bélrendszert mindenhol három izomréteg borítja, két hosszanti irányban és egy körkörösen futó simaizom réteg. Az egész emésztőrendszert (és más szervrendszert egyaránt) belülről egy vékony szövetréteg, a nyálkahártya borítja, melyben kis mirigyek találhatóak. Az általuk termelt nyákos váladék az emésztőmirigyektől védi a bélrendszer falát. A gastrointestinum beidegzését két fő idegköteg látja el, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Ezen plexusok (idegfonat) felelősek a perisztaltikus mozgások és összehúzódások létrejöttéért, amely a külső beidegzés teljes hiányában is kialakul. Perisztaltikus mozgás segít a béltartalom továbbításában. A bél adott helyén kontrakciós (összehúzódási) gyűrű keletkezik, s ez bizonyos sebességgel halad a tápcsatorna lentebbi szakaszai felé.
A fogak segítségével történő rágás során aprítjuk fel a táplálékot. Felnőtt embernek az alsó és felsőfogsorban elhelyezkedő 32 foga van. Elöl középen találhatóak a metszőfogak (összesen nyolc), majd kifelé haladva a szemfogak (négy), a kisőrlőfogak (nyolc), majd a nagyőrlő-fogak (tizenkettő) következnek. Az emberi fogazat a mindenevő fogakra jellemző sajátságokkal bír. A rágásban és a falat kialakításában a rágóizmok, a nyelvizmok, valamint a szájfenék, ajak és arcizmok is szerepet játszanak. A nyelés folyamatával a táplálék a nyelőcsőbe kerül. A nyelés akaratlagosan indul el. A nyelv segítségével elválasztjuk a falatot a táplálék többi részétől. A falat ezt követően a nyelvhát és a kemény szájpad közé kerül. Ezt követően a lágyszájpad felemelkedik és lezárja az orr-garat üreg felé vezető utat. A légzés gátlás alá kerül, a gége felemelkedik, záródik, akadályozottá válik a félrenyelés. A falatot a nyelv a garatba, majd a nyelőcsőbe továbbítja. A nyelés ezután a nyelőcső akaratlan összehúzódásaival folytatódik.
Az emésztés a szilárd vagy folyékony állapotban felvett táplálék átalakítása a szervezet sejtjei által felszívható és felhasználható anyagokká. Az emésztés folyamata az állatok fejlettségi fokától függően különböző lehet. Egysejtűeknél sejten belüli (intracelluláris) emésztést találunk. Ennek legegyszerűbb formája a fagocitózis. A soksejtűek emésztése sejten kívüli (extracelluláris), az erre a célra kialakult üregben vagy csőrendszerben ( bélcsatorna) történik. Az emésztést sok esetben megelőzi a táplálék mechanikai felaprítása a bélcsatorna kezdetén elhelyezkedő különböző aprító szervekkel. (pl. fogak, madarak zúzógyomra, csigák reszelője, rovarok rágó szájszervei stb. ) Ezt követi a táplálék kémiai lebontása különböző ( fehérje -, szénhidrát -, zsírbontó) enzimekből álló emésztőnedvek segítségével. Az emésztés utolsó szakasza a kémiailag kis molekulájú vegyületekké bontott tápanyagok felszívása. A táplálkozás módja és a táplálék minősége szerint a részfolyamatok különfélék lehetnek.
- The walking dead 5 évad 15 rész
- Kövessük a táplálék útját - Blikk
- A táplálék útja az emberi szervezetben 2
- Hataraku maou sama 3 rész sub
- A táplálék útja az emberi szervezetben 15
- Affektív apnoe: mit tegyünk, ha nem vesz levegőt a gyerek?
- A jó bornak nem kell cégér pdf
- A táplálék útja az emberi szervezetben 2020
- Kiss Kató - Mi történik a halál után? - YouTube
- Ember a természetben - 2. osztály | Sulinet Tudásbázis
- A táplálék útja az emberi szervezetben 5
Végbél. A végbél egy 15 centiméter hosszú, könnyen táguló, zsákszerű bélszakasz, amely a kiürítésig tárolja a székletet. Fehérjék
A fehérjék óriási molekulák, s akár több ezer atomból is állhatnak. A táplálékkal elfogyasztott fehérje alegységei az aminosavak. Az élővilágban összesen csupán mintegy 20 aminosav fordul elő, ám ezek végtelen számú kombinációban kapcsolódhatnak egymáshoz. A fehérjemolekulák széthasítása már a szájban megkezdődik az amiláz enzimnek köszönhetően. A feldarabolódás a gyomorban folytatódik: a gyomorsav a gyomorfal egyéb sejtjei által termelt fehérjebontó enzimmel, a pepszinnel együtt alkotórészeire, azaz aminosavakra bontja a táplálék fehérjéit. Az elpépesített táplálékhoz a vékonybélben adódnak hozzá a hasnyálmirigy által termelt emésztő enzimek. A hasnyálmirigy belső elválasztású része termeli az inzulint. A külső elválasztású része nem a vérbe üríti a termelt anyagokat, hanem a bélbe. Összefoglaló néven pankreász-nedvnek nevezzük a hasnyálmirigy által termelt emésztő enzimeket.
A máj mint labor
A máj úgy működik, mint egy biokémiai üzem. Több mint ötszáz anyagcsere-folyamatban vesz részt. A tápanyagokat szükség szerint át tudja alakítani egymásba, azokat tárolni képes, miközben méregtelenít is: a károsító anyagokat – például az alkoholt – ártalmatlan bomlástermékekké változtatja. Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek