A gonosz boszorka pedig a legyőzött fekete sárkány lehulló tolla és egy karórépa nászából született...
Kilencedik virrasztó:
A jósnő varázslata hatni kezd, s mikor Anzelmus legközelebb elmegy Paulmannékhoz, már biztos benne, hogy Veronikába szerelmes. Délután megérkezik Heerbrand, kávézgatnak, majd isznak a lajstromzó által hozott puncsból. Szóba kerül Lindhorst, s a puncstól, a deák elbeszéléseitől, valamint a levéltárnok megjelenő követének, a papagájnak látványától látszólag mindannyian megőrülnek, s a szalamandert éltetik. Egyedül Veronika marad józan, aki rendkívül sajnálja szerelmét. Másnap Lindhorstnál azonban szörnyű baj történik: Anzelmus az egyik másolandó papírra hatalmas pacát ejt. Tizedik virrasztó:
Bűnéért Lindhorst a deákot kristálypalackba zárja: így beteljesült a piaci kofa átka. A helyszínen megjelenik a boszorkány a macskájával, mert el akarja lopni a boldogság kulcsát, az aranycsöbröt. Lindhorst azonban legyőzi a banyát, aki egy karórépává válik, macskájával pedig a szalamander papagája végez.
Ernst Theodor Amadeus Hoffmann - Az arany virágcserép | doksi.net
A mű végén férjhez adja nevelt lányát s magányosan hal meg. Jehan:
Frollo öccse, diák. Folyamatosan pénzt kér bátyjától, amit eliszik. A mű végén csatlakozik a tolvajokhoz és megostromolják a Notre-Dame-ot. Lindhorst levéltáros:
Eredetileg szalamandra, akit büntetésből emberré varázsoltak és kiűztek Atlantiszból. Csak akkor térhet vissza, ha 3 kígyó lányát valaki feleségül veszi. Ez a mű végén bekövetkezik. Marius:
Nemesi származású diák, aki királyellenes felkeléshez csatlakozik. Valószínűleg maga az író jelenik meg karakterében (apjuk Napóleon alatt szolgált, királypártiak voltak, majd liberálisok). A mű végén feleségül veszi Cosette-et. Paulmann segédtanító:
Anselmus barátja, Veronika apja. Biztos benne, hogy barátja udvari tanácsos is lehet még, lányát is hozzáadná feleségül. Phoebus:
Kapitány. Esmeralda szerelmes belé, de mennyasszonya van. Ettől függetlenül a testi kapcsolatot nem vetné meg. Szép külsejű, erős, bátor, ám üresfejű. Végül megházasodik. Quasimodo:
16 év körüli, testileg fogyatékos.
Az arany virágcserép Szerző
E. T. A. Hoffmann Eredeti cím
Der goldne Topf Ország
Németország Nyelv
német Téma
A valóság és a mese összefonódása. Műfaj
kisregény Kiadás Kiadó
Európa Könyvkiadó Kiadás dátuma
1814, ( 1819 -ben Hoffmann átdolgozta) Magyar kiadás dátuma
1980, 1982, 2011 Fordító
Ifj. Gaál Mózes (1919), Horváth Zoltán (1959), Bor Ambrus (1993), Horváth Géza (2007) Média típusa
könyv Oldalak száma
80 (1980) ISBN ISBN 9630724677 (1982)
Az arany virágcserép romantikus kisregény, melyet E. Hoffmann írt 1814 -ben. A mű 12 vigíliából (virrasztásból) áll. A mű a romantikát és a realizmust állítja szembe egymással. Először 1819 -ben, a Fantáziadarabok Callot modorában című kötetben jelent meg. Magyar nyelven először Ifj. Gaál Mózes fordításában jelent meg a mű, 1919 -ben Az arany cserép címmel, ezt követte Horváth Zoltán fordítása 1959 -ben, majd Szegő György ültette át 1972-ben magyarra, negyedik fordítását Bor Ambrus végezte 1993 -ban, ötödször Horváth Géza fordította le 2007 -ben.
Anzelmus diák a Drezdai Egyetemen, és kisegítőmunkaként írásokat másol művészi módon. Egyszer felfogadja őt egy Lindhorst nevű levéltáros, aki le akarja vele másoltatni titkos iratait. Mikor a levéltáros bevezeti lakásába Anzelmust, sok-sok csodás dolgot mutat neki, és Anzelmus beleszeret Lindhorst levéltáros egyik lányába, Serpentinába. Anzelmus végül elveszi feleségül Serpentinát, és vele együtt megkapja az arany virágcserepet, ami az örök boldogságot jelképezi. Serpentina [ szerkesztés]
Anzelmus szerelme, aki egyben Lindhorst levéltáros kígyólánya is. A történet síkjai [ szerkesztés]
A műben két sík különíthető el:
a térszerkezet síkja
a valóság síkja: a cselekmény Drezdában történik az Elba partján, konkrét utcanevek teszik még valóságosabbá. Ez egy józan, polgári világ, aprólékos, gondos környezetrajzzal. metaforikus sík: az álom, a fantázia, a képzelet, a vágyak birodalmába csöppenünk. Ez a művészetek világa, "a lélek költői világa". időszerkezet síkja
objektív idő: a cselekmény egy konkrét időkeretben történik kezdete, Jézus mennybemenetele (a Húsvét utáni 40. nap).
Tőlem, Nektek
Tőletek, nekem
Kirándulások
Képek
Chat - Beszéljük meg
A regény főhőse Anselmus diák ügyetlen, csetlő-botló lény, akinek a valóságos világban semmi sem sikerül. Az áldozócsütörtököt is aprólékosan eltervezte, hogyan fogja ünnepelni. A többi fiatalhoz hasonlóan ő is kiélvezi a Linke-féle paradicsom gyönyörűségeit, és nézegeti a felcicomázott lányokat. Épp ezért, hogy jól kidorbézolhassa magát, a szokottnál több pénzt vett magához, ami most mind a kofaasszony zsebében végezte. Így tehát nem is gondolhatott azokra a gyönyörűségekre, amit eltervezett, ezért elsomfordált a Linke-féle fürdő kapujától, lesétált az Elpa partjára, és egy elhagyatott helyen leheveredett egy bodzafa alá. A természet gyönyörűsége sem tudta lenyűgözni, csak saját szerencsétlenségeire gondolt. "-Mégiscsak igaz, hogy én mindenféle kereszt és nyomorúság elviselésére születtem! Nem is akarok most szólni arról a sok csapásról, hogy sohasem lehettem babszemkirállyá, hogy páros-páros játékban mindig az ellenkezőjére fogadtam, hogy vajas kenyerem mindig a vajas felére esett; de vajon nem szörnyű végzet-e, hogy mikor a sátán ellenére mégis diák lettem, nyárspolgárrá kellett válnom és az is maradtam?
Az arany virágcserép – Wikipédia
- 28 nappal később teljes film magyarul
- 30 as zóna tábla jelentése
- A mássalhangzók együtthangzásának esetei (érettségi tételek) - SuliHáló.hu
- Ernst Theodor Amadeus Hoffmann - Az arany virágcserép | doksi.net
- Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
Történet [ szerkesztés]
Anzelmus szolid polgári karrierről álmodozik, egy napon azonban különös események történnek vele: az Elba -parti bodzafa lombjai között játszadozó arany-zöld kígyókisasszonyok képében betör a poézis mesebirodalma Anzelmus kicsinyes gondok és szegényes örömök láncolatából álló, nyomorúságos életébe. Pontosabban: ekkor fedezi fel az életben a csodásat, a meséset, a költőit – mindazt, ami a józan hétköznapokban megrekedt filiszter számára nem létezik. Innentől megkezdődik a harc Anzelmus lelkéért a két ellentétes világ, a metaforikus és a realista hatalmai között. Csodálatos kalandok és fantasztikus élmények után a küzdelem a szerelem javára dől el: Anzelmus feleségül veszi Szerpentinát, s vele elnyeri a boldogságot jelképező, csodatevő arany virágcserepet. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Magyarul [ szerkesztés]
Az aranycserép; ford. ifj. Gaál Mózes; Athenaeum, Bp., 1919 ( Modern könyvtár)
Az arany virágcserép; ford. Horváth Zoltán; in: Brambilla hercegnő.
De ne siess�nk ennyire el�re! Apja �gyv�d volt, �gy � is jogot tanult sz�l�v�ros�ban. 1796-t�l hivatalnok
lett, de mert egyszer rajtakapt�k, amint karikat�r�kat k�sz�tett porosz
tisztekr�l, 1804-t�l Vars�ba helyezt�k �t. �m ott sem dolgozott sok�ig, mert
onnan k�t �v m�lva bocs�tott�k el. Az indokl�s szint�n jogos volt: a francia
sereg bevonul�sa ut�n Hoffmann megtagadta a h�s�gesk� let�tel�t. Ezt k�vet�en
Bambergben, Drezd�ban �s Lipcs�ben volt szabadfoglalkoz�s� m�v�sz, de 1814-t�l
�jra �llami porosz hivatalnok lett. A rajzolgat�s mellett sz�vesen kompon�lt, val�j�ban p�ly�j�t is zenei
alkot�sokkal kezdte. Mikor Vars�ban �lt, megzen�s�tette Brentano: a Vid�m
muzsikusok c. dalj�t�k�t, 1807-ben pedig Goethe Faustj�nak megzen�s�t�s�n t�rte
a fej�t. Bambergben �s Lipcs�ben d�szlettervez�k�nt �s karmesterk�nt is
dolgozott, k�zben egy �js�g zenekritikusa is volt. Zenekritikusi �r�saival (Fant�zi�k
Callot modor�ban, 1814) sz�letett meg a modern zenekritika. Beethoven V.
szimf�ni�j�r�l �rt tanulm�nya ma is a legjobbak k�z� tartozik.